Intézménymutató:
Vajdasagi Magyar Pedagogusok Szovetsege/Egyesulete
1996. június 22.
Jún. 22-én a Régiók Magyar Tankönyvtanácsa meghívására Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban megbeszélésre gyűltek össze a kisebbségi magyar oktatási szakemberek. A tanácskozáson részt vettek Horvátország, Kárpátalja, Vajdaság, Felvidék, Erdély és Magyarország képviselői. A tanácskozásokon rájöttünk arra, hogy nem ismerjük egymás problémáit és a különböző tanterveket, tankönyveket. Magyarországon folyik a Nemzeti Alaptanterv /NAT/ kidolgozása, amely - sajnos - csak országos célokat tűzött ki. Jó lenne egységes, a helyi viszonyokhoz alkalmazkodó tantervet elkészíteni. Anyanyelvi képzés folyik minden régióban, jó lenne ugyanazzal a szakszóval megnevezni például egy fizikai vagy kémiai folyamatot. Kiindulópontként szolgált az összegyűltek számára a Halász Péter szegedi főiskolai tanár vezette csoport által kidolgozott Nemzeti Alaptanterv. Ez ötleteket, módszereket adhat a határon túli tankönyvíróknak. - Horvátországban nincs közös tanterv, nincsenek tankönyvek, rengeteg baj van a magyar nyelvű oktatással kapcsolatban, vázolta helyzetüket Palkó Tünde, aki Eszékről érkezett. - A kárpátaljai magyarságot a magyar tanárképző ügye foglalkoztatja, mondta Perduk János. A minisztérium még mindig nem jegyezte be a már két éve működő nyíregyházi Bessenyei György Főiskola kihelyezett tagozatát. Tanterveink, tankönyveink nagyon elavultak, tette hozzá. - A szlovákiai magyar pedagógusok érdektelenek, panaszolta Ádám Zita. Szlovákiában az oktatási tárca a Szlovák Nemzeti Párt képviselőjének kezében van, nem tűrik a másságot, a kezdeményezést. Az oktatási vezetőket csak az érdekli, hogy tűnjenek el a magyar iskolák. - Legégetőbb gondjuk az oktatás centralizáltsága, fejtette ki Nagy Margit, a Vajdasági Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke.A lefordított szerb történelmet kell tanítani. A magyar irodalmi tankönyv kis százalékát képezik a magyar írók. Lényegében szerb szellemiségű oktatás folyik. - A tanácskozás záródokumentummal értet véget, ebben megállapították, hogy a tanterv-egyeztetési és tankönyvírási munkában az erdélyi magyar modellt követik. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./
1999. október 29.
Okt. 27-én Budapesten a Nemzeti Tankönyvkiadó Magyar tankönyvek a külhoni új nemzedéknek címmel tanácskozást rendezett. A konferencián határon túli magyar pedagógus- szövetségek, illetve az anyaországi felelős szervek képviselői áttekintették a külhoni magyar tannyelvű oktatás és az azt megalapozó tankönyvkiadás és -ellátás helyzetét. A Nemzeti Tankönyvkiadó álláspontja szerint, a határon túli saját készítésű könyvek fejlesztése mellett, megoldást jelenthet az úgynevezett adaptált, a helyi igényeknek megfelelően átdolgozott kiadványok felhasználásának szélesítése. Burus Botond a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége nevében elmondta, hogy a romániai magyar tankönyvkiadók nem érdekeltek közvetlenül a magyar tankönyvek készítésében, mivel az számukra ráfizetéses az alacsony példányszámok miatt. Nagy Margit, a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesületének szószólója elmondta: a vajdasági iskolákban csak hivatalos, szerb nyelvből fordított könyvekből lehet tanítani. /Tankönyvek a határon túli új nemzedéknek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./
2001. október 19.
Az Apáczai Kiadó újabb ajándékkal lepte meg a határon túli magyar diákokat, pedagógusokat: a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával kiadta az Ezeréves Magyarország - Képek az ezeréves Magyarország történetéből című könyvet annyi példányban, hogy az minden Kárpát-medencei magyar iskola könyvtárában fellelhető legyen. Kárpátaljára és Erdélybe már elvitték, a többi régiónak ezután osztják ki a pedagógusszervezetek révén. Nemcsak a szomszédos országokban élő magyarokra gondoltak, éppúgy juttatnak a kiadványból a nyugati, illetve az amerikai diaszpóráknak is. A kiadvány okt. 17-i budapesti bemutatóján részt vett Esztergályos Jenő - az Apáczai Kiadó igazgatója, Elekes Botond - a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztályának vezetője, Nagy Margit - a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesületének elnöke és Ádám Zita - a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma a kiadvány költségeinek 50 %-át fedezte, számszerűen 4.370.000 forinttal járult hozzá, a másik felét a kiadó állta. - Az Apáczai Kiadó tavaly 32 millió forint értékben ajándékozott különféle könyveket a Kovászna megyei gyermekeknek és 14,2 millió forint értékben a Hargita megyeieknek, valamint 8 millió forint értékben a felvidékieknek. /(Guther M. Ilona): Ezeréves Magyarország. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./
2003. január 11.
A vajdasági magyarság közel egyharmada /94 ezren/ folyamodott magyarigazolványért /a tavaly áprilisi népszámlálás adatai szerint Szerbiában 293 299 magyar él/. Az oktatási kedvezmény folyósításában komoly fennakadások vannak. A szabadkai székhelyű Észak-Bácskai Magyar Pedagógusok Egyesülete (ÉMPE) jan. 10-én felszólította a délvidéki magyar családokat, hogy egyelőre ne igényeljék az idei évre szóló oktatási kedvezményt, mivel az Illyés Közalapítvány még nem hirdette meg az oktatási kedvezménnyel kapcsolatos idei pályázatot, s azt sem tudni, hogy a kedvezménytörvény mennyiben módosul az eddigiekhez képest. Király Verona, az ÉMPE elnöke közölte, hogy Észak-Bácskában eddig 2300 család igényelte az oktatási kedvezményt, közel 2000 kérvényt továbbítottak Magyarországra, de csak 58 család kapta meg az oktatási kedvezményt. Hasonló a helyzet az igényléseket összegyűjtő másik délvidéki szervezetnél, az újvidéki Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesületénél (VMPE) is. Nagy Margit, az egyesület elnöke szerint hasonló okok miatt a VMPE sem fogadja az oktatási hozzájárulás iránti kérelmeket. A VMPE háromezer kérvényt gyűjtött össze, és továbbított az Illyés Közalapítványnak, de csak 106 család jutott hozzá a pénzhez. /Vajdaságban a magyarság harmada kért magyarigazolványt. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 11./
2007. december 6.
Az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete, az Arad-belvárosi Református Egyházközség, a Szegedi Katolikus Ifjúsági Alapítvány rendezésében vetítik december 7-én Dulka Andor Emberek a halál árnyékából c. történelmi dokumentumfilmjét, amely a délvidéki magyarok elleni 1944-ben történt atrocitásokat mutatja be. Dulka Andor történelemtanár /sz. Beodra, 1952/ feleségével, Viola Lujzával együtt egy Versec melletti magyar faluban, Ürményházán tanítanak. Dulka Andor tagja és szervezője a Vajdasági Magyar Pedagógusok Szövetségének, a Szórvány Közalapítványnak, melynek keretében a bánáti szórványban élő magyar gyerekeket próbálják összegyűjteni és magyar iskolába járatni, kollégiumi ellátást biztosítva nekik. A Vajdaságban élő magyar nemzetrész megmaradásáért folytatott küzdelme, keresztyén szellemiségű közművelődési tevékenysége elismeréseként megkapta az Aracs-díjat, a Márton Áron-emlékérmet és a Teleki Pál-érdemérmet. /Meghívó filmvetítésre. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 6./
